Weboldal vagy webalkalmazás? Mi a különbség, és mikor melyik kell
A briefben mindkettő "weboldal". Az egyik három hét és pár százezer forint, a másik négy hónap és több millió, a különbség pedig nem a dizájnban van. Az ajánlatkéréseink jó részében azt látjuk, hogy a megrendelő weboldalt kér, miközben a leírt igény már inkább egy alkalmazás, vagy fordítva: alkalmazás-áron kap ajánlatot valamire, amihez egy jól összerakott weboldal is elég lett volna.
Ebben a cikkben érthető, emberi nyelven tesszük rendbe, mi a különbség a kettő között, öt kérdéssel segítünk eldönteni, hogy melyik kell neked, és megmutatjuk azt a homályos, átmeneti zónát is, ahol a legtöbb projekt valójában mozog.
Mi a különbség a weboldal és a webalkalmazás között?
A weboldal többnyire statikus tartalmat mutat. Mindenki, aki megnyitja, nagyjából ugyanazt látja: bemutatkozást, szolgáltatásokat, referenciákat, cikkeket, elérhetőséget. A látogató olvas, nézelődik, és a végén legfeljebb kitölt egy kapcsolatfelvételi űrlapot. A tartalmat egy tartalomkezelő rendszerből (CMS-ből) szerkeszti a marketing csapat, a fejlesztőnek az elkészülte után csak alkalmanként van vele dolga.
A webalkalmazás ezzel szemben olyan felület, amiben a felhasználó "csinál" is valamit, és a rendszer erre dinamikusan reagál. Bejelentkezik, adatot rögzít, foglal, számol, jóváhagy, visszanéz valamit, amit múlt héten csinált. Minden felhasználó mást lát, mert a saját dolgai vannak benne. Ügyfélportál, foglalási rendszer, árkalkulátor, belső adminfelület, partneri megrendelések: ezek mind alkalmazások, akkor is, ha böngészőben futnak és a céges domain alatt élnek.
A technikai határ ott húzódik, hogy van-e a rendszernek állapota. Egy weboldalnál a tartalom változik, de a látogató nem végez benne semmilyen műveletet. Egy alkalmazásnál a felhasználó tevékenysége adat, amit tárolni, védeni és visszakereshetővé kell tenni. Ebből következik minden más különbség: a fejlesztési idő, az ár, a tesztelés mélysége és az, hogy átadás után ki és mennyit foglalkozik vele.
Öt kérdés, amiből kiderül, melyik kell
Ha bizonytalan vagy, egy képernyő lista helyett abból indulj ki, mit csinálnak majd benne az emberek. Ezt az öt kérdést szoktuk feltenni az első egyeztetésen.
- Bejelentkezik valaki? Ha a felhasználónak saját fiókja van, és a belépés után mást lát, mint kívülről, az alkalmazás. Egy zárt "partnereknek" aloldal jelszóval még nem az; egy partneri felület saját rendelési előzményekkel már igen.
- Keletkezik adat, amit később vissza kell nézni? Egy kapcsolatfelvételi űrlap emailt küld, és kész. Ha a beküldött adatoknak státusza van, valaki feldolgozza, és az ügyfél is látja, hol tart, akkor folyamatot építesz, azaz alkalmazást.
- Össze kell kapcsolni más rendszerrel? Hírlevél rendszerve feliratkoztatni még belefér egy weboldal scope-jába. Ha az oldalnak a CRM-ből kell árakat kiolvasnia, a számlázóba adatot beküldeni vagy készletet lekérdeznie, akkor integrációkat építesz, és ekkor már az alkalmazások világába lépünk be.
- Mást lát az egyik felhasználó, mint a másik? Személyre szabott árak, egyedi ajánlatok, mentett konfigurációk: ha a tartalom felhasználónként változik, nem elég a CMS.
- Van folyamat, ami ma emailben vagy Excelben megy? Ha a válasz igen, és a weboldal célja pont az, hogy ezt kiváltsa, akkor a projekt neve nem "új weboldal", akkor is, ha a brief így kezdődik.
Ha mind az ötre nem a válasz, weboldal kell. Ha kettőre vagy többre igen, alkalmazás. Ha pont egyre, az a szürke zóna, amiről lentebb írunk.
Mikor elég a weboldal?
Gyakrabban, mint a fejlesztőcégek szeretnék. Ha az oldal dolga, hogy megtaláljanak, elhiggyék, hogy létezel és értesz ahhoz, amit csinálsz, aztán felvegyék veled a kapcsolatot, akkor weboldal kell, és a büdzsé többi része mehet marketingre. Ebbe belefér a blog, a többnyelvűség, a referenciák, egy jól megtervezett ajánlatkérő űrlap és a hirdetési kampányokhoz készülő landing oldalak is.
A jó weboldal nem kevesebb munka, csak máshol van a hangsúly: a tartalmon, a tervezésen, a sebességen és azon, hogy a marketingcsapat fejlesztő nélkül tudja kezelni. Erről a szerkesztői oldalról külön írtunk: ki tölti fel a tartalmat, ha nem a fejlesztő. Ha az igényed ez, ne engedd, hogy alkalmazást adjanak el neked: a fölösleges funkció drágább, és üzemeltetni is kell.
Mikor kell webalkalmazás?
Akkor, ha a weboldal helyett valójában egy munkafolyamatot akarsz a webre tenni. Néhány tipikus helyzet az ügyfeleinktől: a viszonteladók telefonon és emailben rendelnek, és két ember napi munkája az átgépelés; a foglalásokat egy naptárban vezetik, és rendszeresen duplázódnak; az ügyfelek hetente kérdezik, hol tart az ügyük, és mindig valakinek utána kell néznie; az árajánlatokat Excelben számolják, és senki nem tudja, melyik verzió a friss.
Ezek mind olyan problémák, amiket egy weboldal nem old meg, mert nem tud adatot kezelni. Egy webalkalmazás viszont igen: ügyfélportál saját státuszokkal, rendelésleadó felület készletadattal, foglalási rendszer, ami nem enged duplázni, kalkulátor, ami az árlistából dolgozik. Az ilyen rendszerek tervezéséről és építéséről az egyedi szoftverfejlesztés oldalunkon írunk részletesebben. A lényeg üzletileg: az alkalmazás akkor éri meg, ha egy kézzel végzett folyamatot vált ki, aminek mérhető az ideje és a hibaköltsége.
A szürke zóna: weboldal, ami közben alkalmazás is
A projektek többsége nem tiszta eset. A céges weboldalon van egy árkalkulátor. A bemutatkozó oldal mögött ügyfélportál nyílik bejelentkezés után. A webshop tartalmi oldalai weboldalak, a kosár, a fizetés és a fiók viszont alkalmazás. Az ajánlatkérő űrlap után a HubSpotban létrejön a deal, és a számlázó automatikusan kiállítja a díjbekérőt. Ezek a hibrid rendszerek adják a munkánk nagy részét.
A jó hír, hogy a hibridet nem kell egyben megrendelni. Az a felállás vált be, hogy a weboldal-rész headless CMS-re épül, a marketing kezeli, és mellé az alkalmazás-modulok külön, ütemezhető fejlesztésként kerülnek: először a legfájóbb folyamat, aztán a többi. Így a weboldal hetek alatt élesedik, az alkalmazás-rész pedig akkor épül, amikor a folyamat már tisztázott. Két ilyen modulról írtunk korábban példát: a számlázó összekötéséről a webáruházzal és arról, mitől bukik el a CRM-bevezetések fele.
Miben más a két projekt?
Weboldalnál a munka nagy része tervezés és tartalom: struktúra, szövegek, képek, dizájn, aztán a fejlesztés és a tartalomfeltöltés. Egy közepes céges oldal nálunk 6-10 hét, a csúszások fele a tartalom késése miatt van. Az ársávokról a weboldal készítés árairól szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Webalkalmazásnál a projekt elején van egy szakasz, ami weboldalnál nincs: a folyamat feltérképezése. Ki mit csinál, milyen adattal, mi történik hiba esetén, ki hagy jóvá. Ez a discovery általában 2-3 hét, és ez dönti el, hogy jó lesz-e a rendszer. Utána jön a tervezés, a fejlesztés, a más rendszerekhez kapcsolás és egy sokkal mélyebb tesztelés, mert itt adat sérülhet. Egy első, működő verzió jellemzően 3-5 hónap, és érdemes MVP-logikával indulni: a folyamat legfontosabb részét élesíteni, a többit a valós használat alapján bővíteni. Erről a MVP-fejlesztésről szóló cikkünk szól.
A harmadik különbség átadás után jön. A weboldal karbantartása kevés: tartalom, biztonsági frissítés, néha egy új aloldal. Az alkalmazásnak üzemeltetése van: monitorozás, mentés, jogosultságok, az integrált rendszerek változásainak követése, és a felhasználók kérései, mert egy jó alkalmazást használnak, és ahol használnak valamit, ott igények is születnek. Ezt a költséget tervezd be az elején, ne az élesítés után derüljön ki.
Hogyan kérj ajánlatot, hogy ne keverd össze a kettőt?
Ne képernyőket írj le, hanem folyamatot. "Kell egy oldal, ahol a partnerek rendelni tudnak" helyett azt, hogy ma hogyan rendelnek, hány rendelés van hetente, mi megy félre, és mi történne, ha ez a webre kerülne. Egy jó ügynökség ebből meg tudja mondani, hogy weboldal vagy webalkalmazás kell, és azt is, ha a kettő között van a válasz. Ha a kapott ajánlatban nem szerepel ez a kérdés, az gyanús: vagy nem értették meg az igényt, vagy azt adják el, amit gyártani tudnak.
Ha bizonytalan vagy, hogy a ti helyzetetek melyik kategória, nézd meg, hogyan építünk üzleti célú weboldalakat és webalkalmazásokat, vagy írd le nekünk a folyamatot néhány mondatban: megmondjuk, melyiket látjuk benne, és ha csak egy jó weboldal kell, azt is.
Gyakori kérdések
A webshop weboldal vagy webalkalmazás?
Mindkettő. A termékoldalak, a kategóriák és a tartalmi oldalak weboldal-logikával működnek, a kosár, a fizetés, a fiók és a rendeléskezelés viszont alkalmazás. Ezért kerül egy komolyabb webshop többe, mint egy bemutatkozó oldal, és ezért érdemes külön kezelni a két részt a tervezésnél.
Kell külön weboldal, ha webalkalmazást építtetek?
Általában igen, de nem kell nagynak lennie. Az alkalmazás a bejelentkezett felhasználóknak szól, a weboldal pedig azoknak, akik még nem ügyfelek: bemutat, meggyőz, kapcsolatot teremt. A kettő közös dizájnnal, egy domain alatt is élhet, csak más rendszer szolgálja ki őket.
Mobilalkalmazás helyett lehet webalkalmazást csinálni?
Sok esetben igen. A modern webalkalmazások mobilon is jól használhatók, a kezdőképernyőre is kitehetők, és nem kell őket az áruházakon keresztül terjeszteni. Natív mobilalkalmazás akkor indokolt, ha offline működés, értesítések vagy a telefon hardvere (kamera, GPS) központi szerepet kap.
Mennyi idő alatt készül el egy webalkalmazás?
Egy első, élesben használható verzió jellemzően 3-5 hónap, ebből 2-3 hét a folyamat feltérképezése. A pontos idő a folyamat bonyolultságától és a bekötendő rendszerek számától függ. Egy weboldal ennél gyorsabb, 6-10 hét reális egy közepes céges oldalra.
A meglévő weboldalunkat át lehet alakítani webalkalmazássá?
Ritkán éri meg átalakítani, gyakrabban mellé építeni. A weboldal maradhat, ha jól működik, és az alkalmazás-rész külön modulként, bejelentkezés mögött épül hozzá. Így a marketing tovább kezeli a tartalmat, a folyamat pedig fokozatosan költözik a webre.