Vissza a bloghoz

Közösségi média poszt ötletek: 25 téma, ha elakadtál

Kiszervezett marketingSocial media

Ismerős a helyzet: ott a céges Facebook vagy LinkedIn oldal, tudod, hogy kellene rá tartalom, de a következő heti naptár üresen villog. Ilyenkor születnek a köszönjük-a-bizalmat típusú bejegyzések, amikre jó esetben a kollégák nyomnak egy lájkot.

Ebben a cikkben 25 konkrét közösségi média poszt ötletet találsz, négy pillérbe rendezve. Nem sablonszövegeket adunk, hanem témákat, amiket a saját vállalkozásodra szabhatsz. A végén pedig mutatunk egy egyszerű heti rutint, amivel akkor sem fogysz ki belőlük, ha a marketingre heti néhány óra jut.

Miért fogynak el a poszt ötletek?

Az ötlethiány szinte sosem kreativitási probléma. Ha a posztolás célja annyi, hogy legyen kint valami, akkor nincs honnan témát meríteni, és minden héten nulláról indulsz. Amint a tartalomnak feladata van (bizalomépítés, szakértelem bemutatása, érdeklődők terelése a weboldalra), a témák elkezdenek maguktól sorban állni, az ötletek záporozni.

Azt látjuk az ügyfeleinknél, hogy az egyik legjobb témaforrás az értékesítés: amit egy tárgyaláson elmondtok, megmutattok vagy elmagyaráztok, az mind potenciális poszt ötlet. A négy pillér, amit alább végigveszünk, pontosan ezt fordítja le a hírfolyam nyelvére.

A pillérek arányára is érdemes figyelni. Jól működő gyakorlat, hogy a posztok nagyjából fele oktató vagy kulisszák mögötti tartalom, negyede közösségépítő, és csak a maradék ad el közvetlenül. Így a követőid többnyire kapnak valamit, és amikor végre kértek is tőlük valamit, lesz miből meríteni a bizalomnak.

Oktató posztok: így épül a szakértői státusz

Az oktató tartalom célja, hogy a célcsoportod fejében te legyél az első név, amikor a szakterületeden kérdése van. Nem kell hozzá tanfolyamot tartani: egy poszt egyetlen kérdést válaszoljon meg, konkrétan.

  • Válaszolj meg egyet a leggyakoribb ügyfélkérdésekből. Ami a tárgyalásokon hetente előkerül, arra a hírfolyamban is kíváncsiak.
  • Mutass be egy tipikus hibát, amit az ügyfeleitek el szoktak követni, és azt is, hogyan lehet elkerülni.
  • Hasonlíts össze két megoldást, amik között a vevőid dönteni szoktak, őszinte előny-hátrány listával.
  • Fordíts le egy szakkifejezést hétköznapi nyelvre, egy rövid, életszerű példával.
  • Oszd meg, mire figyeljen, aki ajánlatot kér a ti iparágatokban: mit kérdezzen meg, mi az intő jel.
  • Készíts rövid ellenőrzőlistát egy feladathoz, amit a követőid maguk is el tudnak végezni.
  • Cáfolj meg egy tévhitet, ami miatt rendszeresen rossz döntést hoznak a vevőid.

A formátum lehet egyszerű: egy jól tördelt szöveges poszt, egy lapozható kép-sorozat vagy egy 30-60 másodperces videó, amiben a kamerába mondod ugyanazt, amit az ügyfeleknek szoktál. Az oktató tartalomnál a konkrétság a mérce. Ha a poszt végén az olvasó tud valamit, amit előtte nem tudott, jó poszt volt.

B2B cégnél ezek a posztok a LinkedInen működnek a legjobban. Arról, hogy ott hogyan épül fel egy hiteles jelenlét, a LinkedIn marketingről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

"A kulisszák mögött": ettől lesz arca a cégnek

A hírfolyamot elárasztotta a generált, arctalan tartalom, ezért a valódi emberek és valódi munkafolyamatok látványa felértékelődött. Ehhez tényleg elég egy telefon meg egy kis bátorság.

  • Mutasd meg, hogyan készül a termék vagy a szolgáltatás: egyetlen munkafázis, úgy, ahogy tényleg kinéz.
  • Mutass be egy kollégát: mivel foglalkozik, mit szeret a munkájában, min dolgozik éppen.
  • Mesélj el egy tanulságos hibát: mi ment félre, és mit csináltok másképp azóta.
  • Egy nap az irodából vagy a műhelyből, a reggeli kávétól az utolsó e-mailig.
  • Mutasd meg az eszközöket, amikkel dolgoztok, és mondd el, miért pont azokat választottátok.
  • Ünnepeld meg a mérföldköveket: új kolléga, századik projekt, költözés, kerek évforduló.

Egy fontos határ azért van: a kulisszák mögötti tartalom nem jelent rendezetlenséget. A telefonnal felvett videó teljesen rendben van, a kusza üzenet már kevésbé. Mielőtt kiteszed, kérdezd meg magadtól, hogy egy leendő ügyfél bizalmát növeli vagy csökkenti, amit lát.

Közösségépítő posztok, amikből beszélgetés indul

Az algoritmusok a hozzászólást díjazzák a legjobban, a követőid pedig azt, ha kíváncsi vagy rájuk. Ezek a témák akkor működnek, ha a válaszokra utána tényleg reagálsz is.

  • Tegyél fel egy eldöntendő szakmai kérdést: A vagy B, és miért?
  • Kérj véleményt egy készülő döntéshez: új csomagolás, új szolgáltatásnév, két dizájnverzió.
  • Oszd meg egy ügyfeled kérdését név nélkül, és kérdezd meg a követőidet, ők mit válaszolnának rá.
  • Indíts szavazást egy iparági témában, az eredményről pedig írj külön posztot.
  • Kérdezd meg, mivel küzdenek éppen a te területeden: a válaszokból összeáll a következő havi tartalomnaptár.
  • Oszd meg mások jó tartalmát saját kommentárral: partnerekét, ügyfelekét, akár versenytársakét is.

Itt dől el az is, hogy a jelenléted egyirányú hirdetőtábla vagy valódi közösség. Ha valaki hozzászól, és két napig nem kap választ, legközelebb nem fog. Számold bele a posztolásba a válaszadás idejét is: napi tíz perc komment-kezelés többet hoz, mint egy plusz poszt.

Értékesítő posztok: ajánlatkérés tolakodás nélkül

Az értékesítő poszt nem bűn, csak arány kérdése. Ha nagyjából minden negyedik bejegyzés ad el, a többi pedig értéket ad, senki nem fogja tolakodásnak érezni. A kulcs, hogy ezek a posztok is történetet meséljenek: probléma, megoldás, eredmény. A puszta termékfotó ajánlatkérést ritkán hoz, a bizonyíték annál inkább.

  • Esettanulmány: milyen problémával jött az ügyfél, mit csináltatok, és mi lett az eredménye számokban.
  • Vevői visszajelzés a saját szavaival, képernyőképpel vagy idézettel.
  • Előtte-utána összehasonlítás, ha a munkátok eredménye vizuálisan is megmutatható.
  • Válaszold meg nyilvánosan a leggyakoribb kifogást: miért ennyi az ára, miért tart ennyi ideig, mikor térül meg.
  • Mutasd be egy szolgáltatásodat egy konkrét élethelyzeten keresztül: kinek való és mikor van rá szükség.
  • Jelentsd be, ha felszabadult kapacitásotok van, határidővel és egyértelmű következő lépéssel.

Az esettanulmányos posztok akkor igazán erősek, ha mérni is tudod, mi történik a kattintás után. Ehhez ad kapaszkodót a vezetői marketing riportról szóló útmutatónk.

Heti rutin, amivel nem fogysz ki a témákból

A 25 téma önmagában csak lista. Rendszer akkor lesz belőle, ha a tartalomgyártás heti rutinná válik, és kikerül a napi hősies rögtönzések közül.

Az ötleteknek gyűjtőhely is kell. Nyiss egy jegyzetet vagy táblázatot, és minden ügyfélkérdést, tárgyaláson elhangzott jó hasonlatot, félresikerült és tanulságos e-mailt írj bele még aznap. Két hét alatt több téma gyűlik össze, mint amennyit le tudsz gyártani, és soha többé nem a fehér képernyő előtt kell ötletelned.

Nálunk ez így működik: havonta egyszer 30 perc ötletelés, amiből a négy pillér mentén 8-10 téma születik. Hetente egy óra a megírásra és az időzítésre, posztolás heti 2-3 alkalommal. Egy hosszabb tartalomból, például blogcikkből vagy videóból ráadásul 3-4 poszt is kihozható, ha darabjaira szeded. Ha videóban gondolkodsz, a videó marketing stratégiáról szóló cikkünk mutatja, hogyan lesz egy felvételből egy hónapnyi tartalom.

A platformot a célcsoport dönti el, a rutin viszont mindenhol ugyanaz. B2B szolgáltatásnál a LinkedIn az elsődleges terep, lakossági célcsoportnál a Facebook és az Instagram, fiatalabb közönségnél a rövid videó a belépő. Kezdésnek egy platform bőven elég: jobb egy csatornán következetesen jelen lenni, mint négyen kapkodva.

A formátumra egyszerű szabályt érdemes tartani: egy poszt, egy gondolat, a végén egy kérdés vagy egy következő lépés. A látvány pedig legyen felismerhető (szín, betűtípus, stílus), hogy görgetés közben is azonnal lássák, hogy ti vagytok.

Mikor éri meg kiszervezni?

Őszintén: ha a fenti rutinra hetente egyetlen óra sem jut, vagy fél év következetes posztolás után sem látszik eredmény a számokban, akkor a következő lépés valószínűleg a külső segítség. Egy jó csapat nem varázsol, viszont hozza a rendszert, a rutint és a mérést, ami házon belül a legtöbbször hiányzik.

Amire érdemes figyelni a választásnál: kérdezz rá, hogyan mérik majd az eredményt, és mit tekintenek sikernek fél év múlva. Ha a válasz a követőszám és a lájk, keress tovább. Ha weboldal-forgalomról, érdeklődőkről és ajánlatkérésekről beszélnek, jó helyen jársz. Azt is tisztázd előre, mennyi közreműködést várnak tőled, mert a hiteles tartalomhoz a ti tudásotok is kell majd, azt nem lehet teljesen kiszervezni.

Mi a közösségi médiát ritkán kezeljük önmagában, mert akkor működik igazán, ha a hirdetések, a tartalom és a weboldal egy irányba húznak. Ha ebben a csomagban gondolkodsz, nézd meg a kiszervezett marketing szolgáltatásunkat; ha csak a social szálat adnád ki, a közösségi média menedzsment oldalunkon találod a részleteket. Ha pedig előbb csak beszélgetnél róla, írj nekünk, és hamar kiderül, tudunk-e segíteni.

Gyakori kérdések

Hányszor érdemes posztolni hetente?

Kisvállalati kapacitással a heti 2-3 átgondolt poszt bőven elég, és hosszú távon is tartható. A rendszeresség többet számít a mennyiségnél: jobb fél éven át heti kettő, mint két hétig napi egy, aztán három hét csend.

Melyik platformon legyen jelen egy kisvállalkozás?

Ott, ahol a vevőid döntenek: B2B szolgáltatásnál ez jellemzően a LinkedIn, lakossági célcsoportnál a Facebook és az Instagram. Kezdésnek egy platformot érdemes jól csinálni, és csak akkor bővíteni, ha az már rutinszerűen megy.

Honnan tudom, hogy működnek a posztjaim?

A lájkszám helyett azt nézd, hányan kattintanak át a weboldalra, hányan írnak üzenetet, és érkezik-e ajánlatkérés. UTM-paraméterekkel poszt szinten is látszik az analitikában, melyik téma hozott látogatót.

Mit posztoljon egy cég, aminek nincs látványos terméke?

A szakértelem majdnem minden iparágban érdekes: ügyfélkérdések, tipikus hibák, döntési helyzetek, folyamatok. Egy könyvelőiroda vagy egy gépgyártó ugyanúgy tud oktató és kulisszák mögötti tartalmat készíteni, mint egy kávézó, csak más formában.

Megéri kiszervezni a közösségi média kezelését?

Ha hetente egy óra sem jut rá, vagy fél év után sincs mérhető eredmény, akkor jellemzően igen. Ha van házon belül embered, akinek ideje és kedve is van hozzá, először a rendszert érdemes felépíteni, és csak a növekedésnél bevonni külsőst.